Miért van az hogy a pasik élete olyan egyszerű, a nőknek pedig mindenért meg kell szenvedniük , és mégsem becsüli őket senki semmire ??? Ezt kérdezem magamtól folyton... de nem találom a választ. Az élet igazságtalan ... valamit nagyon elcsesztek annak idején... és még mielőtt valaki nagyon felháborodna és elkezdené sorolni az ellenérveit , én is elmondom a sajátomat.
Vegyük legelsőnek a menstruációt. Nők milliói szenvednek havonta 4-7 napig a menzesz okozta görcsöktől ,fájdalmaktól és kellemetlenségektől. Persze a férfiak erre csak legyintenek, hogy "ugyan, mit kell felfújni ennyire ezt a dolgot! " Na jah, de csak mert nem nekik kell átélniük ezt az egészet... mondhatni szerencsére, hiszen ők már egy kis náthától kikészülnek , a halálukon vannak , mi meg szépen ápoljuk őket ,hiszen ez a dolgunk. De mi, nők, hiába érezzük úgy, hogy szinte belehalunk a fájdalomba ,nem tehetjük meg hogy egész nap csak pihenünk ,mert vár az iskola, a tanulás, menni kell dolgozni, mosni, főzni, takarítani. Minket nem ápol, nem sajnál senki, hiszen "ez egy természetes dolog". Mondják a pasik.
Aztán ott a szülés, és az azt megelőző 9 hónap. Bevallom erről nem nyilatkozhatok teljes átéléssel ,mert még nem vagyok Anya ,és egy ideig még nem is tervezem. De eleget láttam és hallottam ahhoz,hogy elmondhassam a véleményem. Az rendben van,hogy a szülés a legcsodálatosabb dolog a világon,és amint az anya a karjaiban tarthatja a gyermekét elfelejt minden kínt és borzalmat, ami odáig vezetett. De attól még végig kell csinálnia, és végig is csinálja... (Valljuk be ,hogy a férfiak nem biztos ,hogy képesek lennének erre... sőt.)
Most jöhetne,hogy "oké,ez mind igaz,de a férfi eközben pénzt keres,dolgozik,hogy elláthassa a családját". Lehetséges, valóban van ilyen is... de nem felejtkezhetünk el arról a tényről ,hogy manapság hány egyedülálló anya van ,aki minden segítség nélkül,egyedül neveli a gyermekét és mellette dolgozik,hogy ne haljanak éhen. És hogyan jutnak el idáig? Úgy,hogy a barátjuk, férjük, élettársuk elhagyja őket, mondván "még nem áll készen az apaságra" . Na és? Miért nem azelőtt gondolt erre, mielőtt teherbe ejtette a nőt, vagy esetleg fiatal lányt,akitől persze senki nem kérdezi meg ,hogy ugyan készen áll-e már arra,hogy gyereket szüljön és emiatt akár feladja az addigi terveit ,álmait... Kérdem én, a pasik miért nem képesek vállalni a felelősséget a tetteikért??? Miért hárítanak mindent a nőkre??? Azért,mert gyávák...
Ezek után mindenki eldöntheti,hogy igazam van-e vagy sem, mindenkinek szíve joga,hogy mit gondol. De azt tanácsolom a férfiaknak,hogy becsüljék meg és szeressék jobban a Nőt, aki melletük van és gondoskodik róluk, mert igenis megérdemlik.
